AZ ÉGITESTEK LÁTSZÓLAGOS MOZGÁSA

Fizika 8.o

Az éjszakai égbolt megfigyelése nem csak a Hold égi útját és fázisát jelenti. Derült időben az égbolton sok ezer csillag ragyog. Ezek az égitestek önálló fénykibocsátásra képesek, elsődleges fényforrások. Fényüket a csillag belsejében zajló atomfizikai folyamatok során bocsájtják ki.

A Föld tengely körüli forgása miatt a csillagokat hosszabb időn át figyelve azt tapasztaljuk, hogy elmozdulnak az égbolton. Azért hívjuk mégis állócsillagoknak őket, mert egymáshoz képest helyzetük nem változik. Az égbolton van egy pont, amely körül úgy látszik, a csillagok körben haladnak. Ez a pont a Föld északi sarka fölött található, és északi égi pólusnak vagy északi égi sarknak nevezzük. Az északi égi pólus közvetlen közelében látható egy csillag, a Sarkcsillag.

Csillagképek

A Földtől különböző távolságban lévő csillagok az égbolton egymás közelében látszanak. Habár fizikai kapcsolat nincs közöttük, mégis az emberi fantázia összekapcsolja, csillagképekké rendezi őket. Minden népnek megvannak a maga csillagképei, az újkor csillagászai a görög-római kultúrkör elnevezéseit vették át. A Sark­csillag közelében lévő, egész évben látható csillagképek a legismertebbek. Például a Nagy Medve csillagkép, melynek a hét legfényesebb csillagból álló kompozícióját a magyarok Göncölszekér néven emlegetik (más népek féllábú óriást vagy merőkanalat láttak benne). Ha a Göncölszekér „elején” lévő két csillagot képzeletben összekötjük egy egyenessel, és erre ötször felmérjük a két csillag látszó távolságát, akkor eljutunk a Sarkcsillaghoz.

A Nap égi útja

A Föld saját tengelye körüli forgása miatt a Napot az égbolton vándorló égitestnek látjuk. A Föld forgásideje 24 óra, ennyi idő alatt teszi meg a Nap is égi útját. A Nap égi járása alapján négy fő égtájat lehet kitűzni.

A Nap látszó mozgása napról napra kissé változik. A nappalok hossza, valamint a Nap pályájának legmagasabb pontja eltérő. Ez abból adódik, hogy a Föld forgástengelye nem merőleges a Nap körüli keringési pálya síkjára, hanem attól 23°-nál kicsivel nagyobb szögben eltér. A forgástengely ferdesége miatt vannak a Földön évszakok. A Nap égi útjának megfigyelése egy bot árnyékának segítségével a legegyszerűbb.

A Hold égi útja

A Hold fázisokat mutat, azaz éjről éjre dagad, illetve fogy. Ez a változás időről időre ismétlődik, körülbelül 29 nap alatt zajlik le egy ciklus. A jelenség oka, hogy a Hold a Föld körül kering, keringési ideje mintegy 27 nap. Keringése alatt a Föld is kering a Nap körül, ezért teliholdtól teliholdig 29 nap (1 holdhónap) telik el. A hónap szavunk (Hold−Nap) is erre az időtartamra utal. Érdekesség, hogy a Hold tengely körüli forgásideje is 27 nap, ezért a Földről nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk.

Tavaly tanultál a nap- és holdfogyatkozásról. Napfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold árnyékot vet a Földre. Az égbolton ekkor a Hold korongja a Napkorong elé kerül. Ez csak újhold idején következhet be. Holdfogyatkozás idején a Föld vet árnyékot a Holdra. Holdfogyatkozás csak teliholdkor játszódhat le. A napfogyatkozás időtartama legfeljebb 7,5 perc, a holdfogyatkozásé akár 3,5 óra is lehet.

Az árapály jelenségét a tömegvonzással tudjuk megmagyarázni. A tengerek, óceánok vízszintjének periodikus változását a Hold és a Nap vonzó hatása okozza.

Csillagászat története

https://www.youtube.com/watch?v=KN22hqgMaLw Vázlat írása a füzetbe

• Előző
• Tovább