Tanulószoba 1. 5.ab-6.ab.

5. matematika
Számolás törtekkel

5. történelem
Történelmi anyag tanulásához
https://www.okosdoboz.hu/feladatsor?id=772

https://www.okosdoboz.hu/feladatsor?id=774

https://wordwall.net/hu/resource/1656232/t%c3%b6rt%c3%a9nelem/honfoglal%c3%a1s-leteleped%c3%a9s-5o

https://wordwall.net/hu/resource/1304061/t%c3%b6rt%c3%a9nelem/%c5%91seink-v%c3%a1ndorl%c3%a1sa

https://wordwall.net/hu/resource/1198899/t%c3%b6rt%c3%a9nelem/honfoglal%c3%a1s

6. Történelem

Tananyag: Betegségek, járványok, egészségügy

Hf.: Munkafüzet 96/1, 2. 97/6.

Gyakorlásként próbálkozz meg az alábbi feladatokkal!

https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_6/lecke_04_035

5.Vizuális kultúra
Madár makett készítés

6. Vizuális kultúra
Illusztráció rajzolás (Lúdas Matyi, Egri csillagok…)

Ha többet akarsz tudni

A HÚSVÉTRÓL

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.^[2] Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.^[3] A húsvétnak megfeleltethető az időben korábban kialakult zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah), amely az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe, ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ.^[4][5] A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelyek eleme a feltámadás, az újjászületés.

A név eredete

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt^[6] lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart. A magyar szó: „húsvét”, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. Melléknévi származéka a húsvéti, amelynek első írásos előfordulása 1470-ből való.^[7]

A húsvétnak mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnepnek héber neve „pészah”. A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.^[8] Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.

Virágvasárnap

Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.

A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.

Nagypéntek

Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”.

Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.

Nagyszombat

Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó hagyományokra alapozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

1. Fényliturgia: Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertyameggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.
2. Igeliturgia: Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik.
3. Keresztségiliturgia: Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is régi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
4. Eukarisztia liturgiája:Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.
5. Körmenet:Ez nem tartozik szervesen a vigíliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.

Húsvétvasárnap: Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nem csak egy, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még pünkösdig húsvéti idő van.^[13]

Húsvéthétfő: A húsvéthétfőnek egyházi jelentősége nincs, kizárólag népszokások köthetők hozzá (például: locsolkodás).

Húsvéti népszokások

Húsvétvasárnap

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.^[13]

Húsvéthétfő

A húsvéti ünnepkör minden napját sokszorosan átszövik a népi vallásosság által teremtett szokások. Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel mint kölnivel vagy vízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

• Előző
• Tovább