Téma: Arany János - Szondi két apródja

Ez a lecke két óra anyagát tartalmazza.

Javaslatom a feldolgozásra: Ma olvasd el a művet, a bevezető magyarázatot és a vázlatot, hallgasd meg a magyarázó videót, hogy megértsd a verset! Kedden pedig másold le a vázlatot, oldd meg a munkafüzet feladatait és gyakorolj!

Nem könnyű a szövege a mai versünknek, ezért figyelmesen olvasd, és mellette hallgasd meg a verset! A csatolt videók sokat segítenek a megértésben

Bevezető magyarázat: 

A walesi bárdok elemzésekor már tanultuk, hogy a 19. században Arany János költészete nagymértékben hozzájárult a ballada műfajának felelevenítéséhez, megújításához. A walesi bárdok c. művét is a történelmi balladák közé soroljuk, ahogyan a Szondi két apródja című műballada is idetartozik.

A sírnál térdeplő két apród elbeszéléséből, „krónikás énekéből” értesülünk Szondi hősies haláláról és a vár elestéről (1552). A „…feljöve Márton…” kezdetű versszakkal kezdődik az apródok elbeszélése, innen indul a történet egyik szála. Ezzel váltakozva olvashatjuk a török követ beszédét, aki a győztes Ali pasát magasztalja, és arra csábítja az ifjakat, hogy vegyenek részt a lenti vigasságon. A követ bele-beleszól az ifjak által mesélt történetbe.

Olvasd el a verset a tankönyved 95-98. oldaláról! Meg is hallgathatod: https://www.youtube.com/watch?v=SauBb1-dLeE  

Magyarázó videó: https://www.youtube.com/watch?v=3WmsngJaza4 

Másold le a vázlatot a füzetedbe! Írd fel a címet: Arany János: Szondi két apródja!

Vázlat:

Keletkezése:

A szabadságharc bukása után 7 esztendővel 1859-ben írta ezt a verset Arany János, amikor Nagykőrösön tanított. Azt mutatja meg benne, hogy nem lehet mindenki kivételes bátorságú, emberfeletti erejű hős, de a két apród tisztessége és hűsége mindenki által vállalható magatartásforma.A ballada Arany üzenete a magyar nép és az elnyomó osztrák császár számára: bárhogy hízeleg vagy fenyegetőzik, a magyarok nem hajolnak meg az akarata előtt.

Történelmi háttér:

A XVI. században a török birodalom hatalmas erejű támadásokat indított Magyarország elfoglalására. II. Szulejmán 1552-ben sorra foglalta el az ország fontos várait, városait. (Temesvár, Gyula, Szolnok.) Drégely várát Szondi György védte. Ali budai pasa 100.000 fős hadsereggel indult Drégely vára ellen, amelyet mindössze 150 katona védett. 

Műfaja: történelmi ballada

Cím

A cím utal arra, hogy a mű középpontjában nem a drégelyi hős, Szondi György áll, hanem a várvédő tragikus történetét elmondó két apród.

Helyszín

Az első a „drégeli rom”, ahol a csata zajlott, a második a „szép zöld hegy-orom”, ahol Szondi sírja van, végül a harmadik „a völgyben alant”, ahol a török sereg üli győzelmi ünnepét. A várrom és a sír magaslaton helyezkedik el, míg a török sereg a völgyben ünnepel (ellentét)

Szerkezete:

- A helyszín és a szereplők bemutatása (Ali, szolga, apródok –

- Az apródok nem hajlandóak Alit szolgálni. (konfliktus, bonyodalom)

- Az apródok éneke, a török szolga próbálkozásai az apródok meggyőzésére

- A két apródra büntetés vár

- A megoldás hiányzik a történet végéről. Arany az olvasókra bízza, hogyan képzelik el az apródok további sorsát, akik megátkozzák a törököt.

Rímelése: keresztrím

Oldd meg a munkafüzet feladatait az 59. oldalon!

Gyakorolj! https://wordwall.net/play/1188/088/753

Jó munkát kívánok!

• Előző
• Tovább