Ma újabb költővel ismerkedhetsz meg a nyugatosok közül, Radnóti Miklóssal.

Olvasd el az életrajzát a tankönyvedből, majd olvasd el a Nem tudhatom című versét is (Tk.: 80.oldala és tk. 87. oldala)

Hallgasd meg a verset Reviczky Gábortól: https://www.youtube.com/watch?v=ga_ucCLMHrc

Ez a vers memoriter, tanuld meg!

Olvasd el az alábbi magyarázó részt:

Radnóti Miklós Nem tudhatom című verse 1943–1944 telén keletkezett, a második világháború vészterhes időszakában. A költemény középpontjában a szülőföld szeretete áll. Az elégikus hangvételű óda a haza magasztalásán keresztül jut el a művet záró fohászig. Így témája, műfaja és szerkezete kapcsán Vörösmarty Mihály Szózatával és Kölcsey Ferenc Hymnusával rokon.

A vers szerkezete

A vers alapszerkezetét két nézőpont szembeállítása határozza meg. A lírai én közelítő, részletező szempontjának ellentéte a bombázógép pilótájának távlati, célpontokat figyelő látószöge. Ez a szembeállítás nem csupán a kijelölt nézőpontok közelségében vagy távoliságában ragadható meg. A vidék leírásához használt szavak és kifejezések stílusa is eltérő. A pilóta tájat, vidéket, térképet lát, a lírai én szülőföldet, hazát. Míg az egyik esetben a szinonimaként is használható szavak semlegességet, tárgyilagosságot fejeznek ki, addig a másik esetben személyességről, ragaszkodásról árulkodnak. Például a „pusztitandó vasút” semlegessége áll szemben a „bakterház”-nak az olvasóban is számtalan emléket idéző és így személyessé váló képével.

A költői képek szerepe

Az otthonosságot, a haza ismerősségét az emlékek felidézésével, a vidéket benépesítő állatok, tárgyak, emberek halmozásával teremti meg a szöveg. A közelítő és részletező nézőponthoz kapcsolhatók a költői képek is: a megszemélyesítések (pl. „lábamhoz térdepel / egy-egy bokor”), a hasonlatok (pl. „Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága”) és a „házfalakon csorgó vöröslő fájdalom” metaforája.

A költemény lezárásában a lírai én az egész közösség nevében hívja fel a figyelmet az elkövetett bűnökre. A többes szám itt a nemzettel, a közösséggel való azonosulást jelenti. A zárósor fohászában a lírai én az egész haza nevében fejezi ki a jövőbe vetett hitet és reményt.

Oldd meg a munkafüzeted 61. oldalát!

Oldd meg az alábbi linken található interaktív feladatot! Mit tudhatunk a nézőpontokról?

https://www.nkp.hu/tankonyv/irodalom_8/lecke_01_013

Érdekességek, szövegrészletek feldolgozása

Havasi: https://www.youtube.com/watch?v=sGabOXZ5YJI

Szimulátor: https://www.youtube.com/watch?v=LmG7L1cAJNA

Rúzsa Magdi : https://www.youtube.com/watch?v=eQ-6po27AlA

Jó munkát kívánok!

• Előző
• Tovább