AZ OLVADÁS ÉS A FAGYÁS
Az olvadásnak feltétele van. A hóember olvadásának a feltétele az, hogy a hőmérséklet 0 °C fölé emelkedjen; a főzőpohárban a jeget a tanterem levegője melegítette, a szalolt pedig meleg vízzel melegítettük. Az olvadáshoz hőre van szükség. Példáinkban ezt a hőt vagy közvetlenül a Nap, vagy a meleg levegő, vagy a forró víz biztosította. Azt, hogy mennyi hő szükséges 1 kg anyag olvadásához, az olvadáshő mutatja meg. Jele : L o
A sarki jég gyorsuló olvadásának visszafordíthatatlan következményei vannak. A globális felmelegedés miatt az óceánok szintje feletti jéghegyek olvadni kezdenek, ami miatt emelkedik az óceánok vízszintje. Valaha egy egész település létezett azon a szigeten, amit ma szinte teljesen víz borít. Az amerikai Chesapeake-öbölben (ejtsd: cseszöpík) fekvő Holland-sziget, amelyen 1910-ben még 360 ember lakott, a tengerszint emelkedésének lett az áldozata.
Azt a halmazállapot-változást, amely közben egy folyékony anyag megszilárdul, fagyásnak nevezzük. Azt a hőmérsékletet, amelyen egy anyag megfagy, fagyáspontnak hívjuk.
Ugyanannak az anyagnak az olvadáspontja megegyezik a fagyáspontjával!
A fagyáshoz hűteni kell az anyagokat, ami azt jelenti, hogy ilyenkor hőt adnak le. Ennek az értékét a fagyáshő mutatja meg. Olvadáskor egy anyag hőt vesz fel, fagyáskor viszont hőt ad le. Egészen pontosan 1 kg anyag annyi hőt vesz fel olvadáskor, amennyi energiát lead fagyás közben, ezért az olvadáshő értéke megegyezik a fagyáshő értékével.
Vázlat írása a füzetbe. tk. 132-134.o , tk. 134. o. 1,2,3,4,7 f. megoldása