Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola -
Médiaismeret
Program: Audacity
HÁZI FELADAT - 2023.04.24. (Elkészítés határideje: 2023.05.08.)
- Keresd meg a felvett vers helyes szövegét az Interneten és javítsd ki annak megfelelően, a saját hangodat!
( Letöltéshez kattints a letölteni kívánt elemre. Ezutan megnyílik új ablakban. Jobb klikk a lejátszó sávra és ott kiválasztod "Hang mentése más néven ..." )
- Keverd alá a mellékelt hangulatkeltő zene általad kiválasztott részét! ( ALÁFESTŐ ZENE LETÖLTÉSE )
- Alkalmazd a kész anyag elejére a felkeverés, a végére a lekeverés hatást
- Küld el e-mail-ben ( Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. ) , vagy hozd el pendrive-on május 8 -ig.
2023.05.08. - Médiaismeret óra
2023.05.15.
- Válassz egy általad kedvelt zenét a Youtube-ról és töltsd le a tanult programmal.
- Töltsd le a verset: Juhász Gyula: Szerelem
- Töltsd le az aláfestő zenét: ( ALÁFESTŐ ZENE LETÖLTÉSE )
- Készítsd el az audió anyagot a tanult dolgok és a táblán lévő leírás segítségével!
AUDIO
Volume: Hangerő (fizika). A latin volumen szóból. A hangerő egy hangrendszer dB kimenete. Lényegében ez a hangszórókból kijövő zene szintje. Lényegében a hangerő azt jelenti, hogy milyen hangosnak érzékelünk valamit.
Gain: Bemeneti érzékenység. A gain a rendszerbe jutó hangszint, míg a hangerő a rendszerből kilépő szint. A Gain lehetővé teszi számunkra, hogy módosítsuk egy hang vagy hangszer hangját azáltal, hogy meghajtjuk azt az áramkört, amelybe belép, míg a hangerőszabályzó lehetővé teszi, hogy a hangszín megváltoztatása nélkül állítsuk be a hang teljes hangerejét.
Panorámázás: A panorámázás egy hangjel ( monó vagy sztereó) elosztása egy új sztereó vagy többcsatornás hangtérbe, amelyet a panorámázási beállítás határozz meg.
Audio fader: Egy hangkeverőn található vezérlőtípus, amely beállítja az audiojel hangerejét. Általában egy csúszó karból vagy gombból áll, amely felfelé vagy lefelé mozgatható a hangerő növelése vagy csökkentése érdekében. Az audio faderek az audiokeverők elengedhetetlen részét képezik, mivel lehetővé teszik az egyes hangcsatornák hangerejének és a teljes keverés szabályozását.
Monó: Egy csatornás rendszer. Nem ad térélményt, hordozható rendszerekben (zseb-, táskarádiók), vagy háttér zene hallgatáshoz megfelelő. A mono vagy többnyire egyszólamú hangvisszaadás a hang reprodukálása egy csatornán keresztül. Általában csak egy mikrofont és egy hangszórót használ. Fejhallgatók és sok hangszóró használata esetén a csatornák egyetlen jelből származnak.
Sztereó: Kétcsatornás, két hangszórós rendszer. Olyan érzetet kelt (megfelelő beállítások esetén), mintha a színpad előtt hallgatnánk a zenét. Ez azonban csak egy pontban (vagy fülhallgatóval) élvezhető. A sztereó vagy sztereofonikus hang a két vagy több forrásból származó hang, és általában egymástól el vannak választva úgy, hogy a hangot oly módon reprodukálja, hogy ennek az illúziónak van a hang egy adott irányból származik, és milyen messze vagy közel van.
Compressor(kompresszor): A kompresszorok olyan eszközök, amelyeknek az a dolga, hogyha a bejövő hang erőssége meghalad egy bizonyos szintet, akkor az eszköz erősítése visszaszabályoz, így a hangerő nem megy egy előre beállított szint fölé, ha pedig halkabb a bejövő jel, akkor azt felerősíti. Ezt úgy éri el, hogy a bemenő átlagos jelszintet figyeli az elektronika és ha halkabb a szintnél, akkor növeli az erősítést, ha pedig megközelíti vagy átlépi a megadott szintet, akkor az erősítést csökkenti. Ez összességében azt jelenti, hogy a hangszer hangja kisimult limitált lesz. Nem lesz a szó hagyományos értelmében torz, hiszen a limitált hang nem lesz felharmonikusokban gazdagabb, de kissé megváltozik a jellege. Általában a magas hangok aránya csökken és a mélyek aránya nő.
Frekvencia: A frekvencia egy hang másodpercenkénti ciklusát adja meg, ezt nevezzük Hertz-nek (Hz). A legmélyebb hang a zongorán 27Hz, a legmagasabb hang, amit még hallunk nagyjából 20 kHz.
Sokan használnak skálákat a frekvenciatartomány felosztására, hogy érthetőbb legyen:
20-60Hz a szub-basszus, ami a kövér mély hangokért felel elsődlegesen. Itt van a lábdob legnagyobb csúcsa is az esetek többségében. Túl sok és puffogós, zavaró lesz.
60-150Hz a basszus, ami a dobnál az igazi ütést adja, beleértve a lábdobot és a pergőt, de a gitár is sokszor hagyja lenyomatát ebben a sávban. Ha túl sok van belőle, akkor ködös lesz a zene, a szeparációt nagyon könnyen elronthatja.
150Hz-1kHz: Alsó-közép tartomány: fontos a meleg hangzás érdekében, de ezzel szintén óvatosan kell bánni –
500Hz-1kHz között az énekhang mély momentumai vannak, de ha túl sok van belőle, doboz hangzást ad.
1-3kHz a felső közép tartomány: a fülünk számára az egyik legérzékenyebb terület, ez adja meg a tisztaságot, harapást.
3-12kHz A nyitott, levegős hangzásért felel – ha túlzásba visszük, akkor harsány lesz a zene, bántó a fülnek.
Ezek felett a cinek és igazán magas hangok találhatóak. Ez ad csillogást a zenének, megfűszerezi és “összeragasztja” azt. Túl sok belőle és erőltetett, zavaróan mű lesz a zene.
Hangeszközök csatlakozói
Egy átlagos hangkeverőn találhatunk legalább 3 féle csatlakozót (XLR, RCA, 6,35mm jack), ezt még kiegészíthetjük
néhány gyakran előforduló típussal.
Az XLR csatlakozó eredeti gyártója a Canon, így ezen a néven is ismerik. Dugó és aljzat kivitelben, 3, 4 és 5
pólusú változatai léteznek. Bekötése többféle lehet, hiszen mikrofon csatlakozó kábelnél, hangszóró kábelnél is
használjuk, ráadásul alkalmanként tápfeszültség is mehet rajta. Szimmetrikus és aszimmetrikus bekötése is
előfordulhat, így ne csodálkozzunk, hogy egy adott kábeltípus nem jó mindenhová. Igen stabil érintkezést biztosít
és csatlakozás után arretál, tehát a szétcsúszás ellen védett. Keverők, mikrofonok, kamerák, asztali
stúdióberendezések leggyakrabban használt, legprofibb csatlakozója.
RCA csatlakozót szinte minden amatőr készüléken találunk, hang - és videoátvitelre egyaránt használjuk, de az
ún. broadcast (professzionális) technikában is jelen van. Nem téveszthető el a kábel bekötése, hiszen a belső rúd
a melegpont, a külső henger az árnyékolás, a színjelölések pedig további tájékoztatást adnak. Hangcsatlakozás
esetén a fehér és a piros színjelölésű a bal és a jobb csatorna. A sárga jelű a kompozit videokábeljelhez tartozik.
A jack csatlakozókat eredetileg a telefontechnika számára fejlesztették ki több mint 100 évvel ezelőtt. Fajtái átmérő
szerint: 2,5 mm-es, 3,5 mm-es, 6,35 mm-es. A berendezéseken az aljzat, a kábeleken a dugó található.
Hangtechnikában mono és sztereo kivitelben is találkozhatunk velük, aszimmetrikus és szimmetrikus bekötéssel.
A fejhallgatók leggyakoribb csatlakozója.
Többpólusú kivitelük a videotechnikában a kiskamerák kimenőjelét továbbítja, más esetekben kombinált fejhallgató-
mikrofon csatlakozóként is ismert.
Az S/PDIF (Sony/ Philips Digital Interface Format) koaxiális kábelen RCA csatlakozóval teszi lehetővé az audio
jelfolyam továbbítását, vagy optikai kábelen Toslink csatlakozó használatával vezethetjük a digitális hangjelet.514
2.19-es ábra S/PDIF csatlakozás RCA és Toslink aljzattal
Az USB, mini USB csatlakozó jellemzően a digitális diktafonok ki-és bemeneti csatlakozója, így a hangfile-t
közvetlenül át tudjuk emelni a számítógépre, szerkesztő programba.
A Fire Wire kábel (IEEE1394) a kamerák kimeneti csatlakozójaként terjedt el, szintén továbbít hangot (és videot).
A csatlakozó fajtáit, jellemzőit a videotechnika eszközei fejezetben mutatjuk be. Mivel ez a csatlakozó többnyire
nem kapcsolható a hangkeverő pulthoz az anyag beírása során a hangjel közvetlenül kerül a számítógépre
beavatkozási lehetőségek, jelszint állítás nélkül. Ezért fokozottan kell ügyelni a felvételnél a hangszintre, hiszen
túlvezérlés esetén már nem javítható, így adatvesztés, torzítás következik be.
Creative Commons licenc: A Creativ Commons egy közhasznú társaság, amely különböző licenc-szerződéseket kínál, amelyekkel a szerzők munkáik felhasználási jogait biztosítják a nyilvánosság számára. A licencszerződések az interneten szabadon hozzáférhetők és kompatibilisek a különböző webes alkalmazásokkal. Elég igényesek ahhoz, hogy a bíróságon elismerjék őket, de elég egyszerűek ahhoz, hogy a jogi laikusok is megértsék. Az engedélyezés különböző szintjei mellett, amelyek alig különböznek a jogikikötésektől, léteznek olyan licencek is, amelyek a Copyright jogokról teljes mértékben lemondanak.