fizika 8b  42.

A fehér fény színekre bontása, színkeverés

https://www.nkp.hu/tankonyv/fizika_7/lecke_07_006

A fehér fényt a prizma a szivárvány színeire bontja.

A fehér fény összetett fény, amely vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya színekből áll.
A nem keverék színeket a prizma nem bontja.
Különböző színű fények hullámhossza eltérő. A vörös fényé a legnagyobb, az ibolyáé a legkisebb hullámhossz.
A légkör különböző jelenségei:

• a szivárvány,
• a délibáb,
• a kék ég,
• a vörös naplemente a fénytan törvényeivel magyarázhatók.

Összegző színkeverés akkor történik, ha különböző színű fényforrások egyidejűleg világítanak meg egy felületet. A különböző színek a három alapszín más és más arányú összekeverésével állíthatók elő. A három alapszín az összegző módszernél a vörös, a zöld és a kék. Ezek egyidejű jelenléte fehér színt állít elő.  A vörös és a zöld szín együtt – a kék nélkül – sárga színt alkot. A színes tévék, a monitorok, a mobiltelefonok például az összegző színkeverés módszerével működnek.

A kivonó színkeverés módszere: a fehér fényből színszűrők segítségével kiszűrnek egyes részeket, és így állítják elő a különböző színeket. A színes anyagok a fehér fényből egyeseket átengednek, másokat elnyelnek, vagyis kivonnak az eredeti fényből, s így keletkezik új szín. A kivonó színkeverés alapszínei a bíbor, a sárga és a cián. Ezt a módszert alkalmazza a festészet, a hagyományos színes fényképezés és a nyomtatás.

Tk.86.89.oldal elolvasása, megértése, vázlat beírása a füzetbe.

• Előző
• Tovább