Jancsi útja messze vezetett, mióta elvesztette a nyáját, sok kalandon túl van már, s a továbbiakban is számíthatunk arra, hogy kalandokkal teli folytatást olvasunk.

Remélem, elkészítetted az Óriásország ihlette illusztrációdat! Ma új elméletet veszünk,  verstani alapismeretek következnek.

Cím: A János vitéz verselése

Olvasd el a tankönyved 87. oldalát, majd másold le a füzetedbe az alábbi vázlatot!

Ritmus: azonos vagy hasonló jelenségek szabályos ismétlődése

A János vitéz ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.

Verselése: ütemhangsúlyos (magyaros) verselés

Ütemhangsúlyos verselés: a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása. Alapegysége az ütem. Egy ütemben egy hangsúlyos szótagot 1, 2, vagy 3 hangsúlytalan szótag követ (kivéve a névelő és a kötősző). Egy ütemen belül mindig az első szótag hangsúlyos. Egy verssorban 2, 3, vagy 4 ütem lehet. Az ütemhatárokat a ritmikusan következő hangsúlyos szótag határozza meg.

Hangsúlyos szótag jelölése: X’

Hangsúlytalan szótag jelölése: X

Elnevezés: a soron belüli ütemek számával, illetve az ütemeken belüli szótagszámmal történik.

pl.:

1 ütemű 4-es = 1sorban 1 ütem és 4 szótag van

2 ütemű 6-os = 1 sorban 2 ütem és 6 szótag van

A János vitéz verselése: Minden sora 12 szótagból áll, 6-6 szótagot 2-2 ütemre tudunk bontani. Ezt a típust négyütemű felező tizenkettesnek nevezzük.

pl.:

Nézd végig az alábbi prezentációt, mellyel kiegészítem a részösszefoglalást! A verselést többször, alaposan is nézd meg! Nem könnyű megérteni, de remélem, menni fog.

https://prezi.com/ja1hm7sdaecw/petofi-sandor-janos-vitez-reszosszefoglalas/

Jó munkát kívánok!

• Előző
• Tovább