Az előző alkalommal a János vitéz verselésével foglalkoztunk. Olvasd át a füzetedet!

Ismételj! Ezeket a bemelegítő kérdéseket tenném fel a tanóránk elején, ha a suliban lennénk :

Milyen a János vitéz verselése? (ütemhangsúlyos, magyaros)

Mi az ütemhangsúlyos verselés? (hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása)

Miket kell megszámolnunk, hogy egy verssort elnevezzünk? (szótagokat)

Mi az ütemhangsúlyos verselés alapegysége? (az ütem)

Mivel kezdődik egy ütem? (egy hangsúlyos szótaggal)

Egy ütemben hány szótag lehet? (a hangsúlyos szótag után még 1, 2, vagy 3 szótag állhat)

Hogyan jelöljük a hangsúlyos szótagot? ( X’)

Hogyan jelöljük a hangsúlytalan szótagot? ( X )

Egy sorban hány ütem lehet? (2, 3, vagy 4 ütemű lehet egy verssor)

Hogyan jelöljük az ütemhatárt? (álló egyenes vonallal)

Milyen sorfajta jellemzi a János vitéz című elbeszélést? felező tizenkettes

 

A mai alkalommal nézzük meg a mű rímelését! De mi is az a rím?

Másold le ezt a vázlatot a füzetedbe!

Cím: Rímek

A rím a vers egyik jellemzője, az azonos vagy rokon hangzású szavak, szótagok meghatározott helyen történő összecsengése. Tehát a sorvégi hangok, szótagok vagy szavak összecsengenek.

A rím fajtái

• bokorrím: több, egymás utáni sor rímel egymással.

Rímképlete: a a a a

• páros rím: a verssorok párosával rímelnek.

Rímképlete: a a b b

• keresztrím: A verssorok keresztben rímelnek egymással, az első sor a harmadikkal, a második sor a negyedikkel.

 Rímképlete: a b a b

• félrím: A verssorok számának csak a fele rímel egymással, általában a páros sorok.

 Rímképlete: x a x a

• ölelkező rím: Az első és a negyedik sor ríme átöleli a közöttük rímelő sorokat. Rímképlete: a b b a

A János vitéz páros rímű versszakokból áll.

„Tüzesen süt le a nyári nap sugára Az ég tetejéről a juhászbojtárra. Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, A juhásznak úgyis nagy melege vagyon.” a a b b

Magyarázat (nem kell lemásolnod): az első sor mindig ’a’ betűt kap, ha a második sor rímel rá, akkor az is ’a’.  A harmadik sor már nem rímel az első kettővel, tehát nem lehet ’a’, ugrunk egy betűt, így lesz a 3. sor ’b’. A negyedik sorvég a harmadikkal rímel, ugyanaz, tehát az is ’b’ lesz. Így a rímképlete: a a b b, tehát páros rím.

 

 Az alábbi versekben milyen rímekre ismersz? Írd le a füzetedbe!

„Véget ért a bújdosás

és a galibák.

Ki se bírta volna más,

csak mi, fa-babák.”

 

Rímfajta : ___________________________

 

„Hajdanában, amikor még,

Igy beszélt a magyar ember:

Ha per, úgymond hadd legyen per,

Ami nem volt éppen oly rég.”

Rímfajta : ___________________________

 

Tanuld meg a rímeket! Jó tanulást kívánok!

 Érdekesség:

Egyik kedvenc költőm, Romhányi József bámulatosan bánt a rímekkel. Szerintem Te is ismered, csak nem tudsz róla. Mindenki tudja, ki volt Frédi és Béni, Mekk Elek, vagy Doktor Bubó… Ha nem, mesenézést ajánlok.

 De addig is hallgasd meg az alábbi verset, melyet ő írt! Ha tetszett, keresgess tőle verseket, akár a youtube-on, akár írott formában. (Jó tanács: olvasni sokkal jobb )

Romhányi József: Interjú a farkassal, aki állítólag megette Piroskát: https://www.youtube.com/watch?v=nCyf1FDpUBo

Olvasgatásra ajánlom: https://irodalommindenkinek.eoldal.hu/cikkek/koltemenyek/rimhanyo-romhanyi-versei.html

 

Jó olvasást!

• Előző
• Tovább