2021.04.28. Osztályfőnöki 6.a

Tananyag: fenntarthatóság

 

Sziasztok!

A mai óra anyaga a fenntarthatóság. Ha visszatérünk az iskolába az egyik nagy iskolai programunk a fenntarthatósági témahét lesz, ezért szeretném, ha megismerkednétek a fenntarthatóság fogalmával és fontosságával. Olvasd el az alábbi szöveget és gondold át, hogy te mit tudsz megtenni otthon vagy az iskolában egy fenntarthatóbb jövőért? Vannak-e olyan dolgok, amiket már most is megteszel ennek érdekében és fontosnak tartasz?

 Sokat fogunk erről beszélgetni, addig is gondold át a témát!

Mit jelent a fenntarthatóság?

A fenntarthatóság eszméje egyre inkább áthatja életünket. Egy felelős vállalat ma már nem létezhet fenntarthatósági stratégia nélkül és nem engedheti meg magának, hogy működése során ne vegye figyelembe a fenntarthatósági szempontokat. De hétköznapi életünknek is egyre inkább részévé válnak a környezetvédelmi szempontok és a társadalmi egyensúly iránti igény. Egyre többen és egyre gyakrabban beszélnek a FENNTARTHATÓSÁGról. De mit is jelent valójában a kifejezés és miért fontos, hogy foglalkozzunk vele?

A fenntarthatóság fogalma 1987-ben indult útjára, amikor az ENSZ a fenntartható fejlődést – melyet azóta leegyszerűsítve fenntarthatóságnak is nevezünk – a következőképpen definiálta:

„fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségét saját igényeik kielégítésére”.

Azaz fenntartható például az a fejlődés, melynek során nem használunk fel minden, korlátosan hozzáférhető nyersanyagot vagy nem szennyezzük be visszafordíthatatlanul vizeinket.

A fenntarthatóság lényege azonban sokak szerint éppen a nyertes-nyertes (win-win) lehetőségek kiaknázása, az olyan eszközök és megoldások megtalálása és alkalmazása, amelyekkel a társadalom és a környezet egyaránt jól jár, és amelyek révén akár évtizedek múlva is összhangban élhetünk a környezetünkkel. Ebben a megközelítésben a fenntarthatóság összetett jelenség: egyrészt tényszerűséget és tudományosságot várunk el tőle, másrészt a fenntarthatóság maga cselekvésre – leginkább szokásaink megváltoztatására – szólít fel, és így gyakorlati szerepe is meghatározó. A célok és feladatok értelmezésétől függetlenül és nagyon leegyszerűsítve tehát a fenntarthatóság mindazon fogalmakat és tevékenységeket magában foglalja, amelyek lehetővé teszik, hogy a Földön az élet évtizedek múlva is a maihoz hasonló lehessen.

Bár sokak számára a fenntarthatóság egyenértékű a környezetvédelemmel, a fogalom nem korlátozható csupán a környezeti problémákra, a természeti környezet megőrzésére. A gyakorlatban a fenntartható jövő csak a gazdasági, a társadalmi és a környezeti érdekek harmonizálásával valósítható meg. A fenntarthatóság ezen alappillérei – gazdaság, társadalom, környezet – az alábbi kérdésköröket és kihívásokat foglalják magukban, melyek egyben a fenntarthatóság fókuszterületeinek is tekinthetők. (Megjegyzendő azonban, hogy alábbiak szubjektív megítélést tükröznek, ezen felül természetesen – értékítélettől és vérmérséklettől függően – egyéb csoportosítások és témakörök is léteznek.)

Környezet, azaz ’odafigyelés’ (környezeti felelősség):

Környezettudatosság, környezet-etikus magatartás, környezetünk védelme, beleértve a klímaváltozással és a tudatos fogyasztással kapcsolatos szempontokat;

Biológiai sokszínűség fenntartása, azaz az állat- és növényvilág védelme;

Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, takarékos használat, megújuló energiaforrások használata.

Társadalmi dimenzió, azaz ’elfogadás’ (társadalmi felelősség):

Fenntartható társadalom: egészségügyi és élelmezési, valamint a túlnépesedésből és az öregedő társadalmakból fakadó társadalmi problémák kezelése;

Szociális igazságosság, esélyegyenlőség, társadalmi különbségek;

Társadalmi sokszínűség, szolidaritás, békés egymás mellett élés.

Gazdasági dimenzió, azaz a ’felelős vállalat’ megközelítés:

Tisztességes, átlátható vállalati működés, „fair trade”;

Környezeti terhelés csökkentése pl. CO2 kibocsátás minimalizálása és papírmentes iroda révén;

Emberközpontúság mind a kollégák, mind az ügyfelek tekintetében;

Társadalmi szerepvállalás fontossága.

Fenti – sokszor alapvető emberi értékeket érintő – felsorolást látva joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy miért kell – és miért éppen most – ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Miért vált fontossá az elmúlt években a fenntarthatóság és mit tehet az egyén mindezek megvalósításáért?

Miért fontos a környezeti fenntarthatóság?

Klímaváltozás, globális felmelegedés, CO2 kibocsátás. Kifejezések, melyeket ma már nap, mint nap hallunk. Az éghajlatváltozás és az általa okozott problémák állandó témává váltak a médiában, a politikában, sőt egyre inkább azzá válnak mindennapi életünkben is.

Azt, hogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, melynek következtében a jéghegyek olvadnak és számos faj veszélybe került, valamint hogy mindezen problémák a jövőben még jelentősebbé válhatnak, ma már kevesen vitatják. Vannak azonban, akik megkérdőjelezik, hogy mindez az emberi tevékenység következménye lenne. Igazságot tenni a két oldal között lehetetlen vállalkozásnak tűnik, hiszen mindkettő mögött számos érv és jelentős gazdasági érdekek állnak. Tény azonban, hogy a tudományos társadalom meghatározó többségének meggyőződése, hogy a klímaváltozás összefüggésben áll az emberi tevékenységgel: a technikai fejlődéssel, a gazdasági növekedéssel, a túlnépesedéssel, valamint a fogyasztói társadalom pazarló fogyasztásával.

A klímaváltozással és az abból fakadó problémákkal tehát mindenképpen foglalkozni kell. Ha nem akarjuk, hogy életünk, gyerekeink élete és majdan unokáink élete radikálisan megváltozzon, akkor lehetőségeinkhez mérten mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megállítsuk vagy legalább lassítsuk a folyamatot.

A fenntarthatóság azonban nem csak a klímaváltozásról szól, annál sokkal többet jelent. A Föld olaj- és földgáz készletei előbb-utóbb elfogynak (bár arról szakmai berkekben még éles viták folynak, hogy mikor). A jó minőségű édesvízkészlet szintén veszélyben van, a rendelkezésre álló készletek csökkenése pedig emberek millióinak életét veszélyezteti, és háborús konfliktusokhoz vezet. Mindezek mellett a Föld túlnépesedése (lokális) élelmiszer-hiányt eredményezhet, a légszennyezettség pedig egyes városokban olyan mértékűvé vált, hogy az közvetlenül is veszélyezteti az ott élők életét. A fogyasztói társadalmakra jellemző pazarló életmód végül veszélybe sodorta megszokott életünk fenntartását és életterünk, a Föld lassú pusztulásához vezet, miközben némi odafigyeléssel sokat tehetnénk azért, hogy egy élhetőbb és fenntarthatóbb világban éljünk. A fenntarthatóság és a fenntarthatóságra való törekvés lényege, hogy a maihoz hasonló életkörülményeket unokáink számára is fenntarthassuk.

Kutatók szerint a jelenlegi életvitelünk mellett esélytelennek látszik, hogy a Föld kapacitásai a jövő generációk igényeit is ki tudják elégíteni. Ha nem kezdünk el másként élni, és bolygónk erőforrásaival jobban gazdálkodni, akkor a jövő generációk – akár már unokáink is – komoly bajban lesznek. A mai modern társadalmak – mint például USA, Kanada, Ausztrália – gátlástalanul és odafigyelés nélkül pazarolják mindazon természetes erőforrásokat (kőolaj, szén, víz), amelyek rendelkezésre állása az élet fenntartásához nélkülözhetetlen (legalábbis ma még annak látszik), de amelyek korlátozottan hozzáférhetőek. Ezen természetes erőforrások alapszükségleteink kielégítésére elegendőek, de a fejlett országok pazarló életvitelét már nem képesek kiszolgálni. A nyugati országok fogyasztása mellett a készleteink kifogyhatnak, hiszen gyorsabban használjuk őket, mint ahogy a természet képes (újra) termelni őket. A világ jelenlegi átlagos fogyasztási szintjét figyelembe véve 1,5 Földre lenne szükség a Föld teljes népességének eltartásához, de például a Kanada vagy az USA fogyasztása mellett közel 4 Földre lenne szükségünk.[1]

Bár Magyarország ebből a szempontból a középmezőnybe tartozik, a fogyasztás által okozott környezetterhelés meghaladja a világátlagot, a magyar fogyasztási szokások mellett kb. 2 Földre lenne szükség a több, mint 7 milliárd földlakó eltartásához.

Pazarló életmódunk ugyanakkor nem csak a korlátosan rendelkezésre álló erőforrások megcsappanását, hanem számos egyéb, globális probléma kialakulását és fokozódását is elősegíti, és egészségünket is veszélyezteti.  A fogyasztói társadalmakra jellemző átgondolatlan, pazarló életmód például közvetlen összefüggésbe hozható a globális felmelegedés és az abból fakadó további problémák erősödésével, a légszennyezettség növekedésével és ennek következtében a légzőszervi betegségek terjedésével, a bőrrákot okozó UV sugárzás erősödésével, de közvetve hozzájárul az éhínséggel kapcsolatos problémák kialakulásához, a legkülönfélébb betegségek terjedéséhez, sőt akár fegyveres konfliktusok kialakulásához is. Ezek a problémák azonban nem csak a pazarló életmódot folytató fejlett országokat érintik. Aproblémákat elsősorban ők okozzák, de a következmények nem csak rájuk vonatkoznak. A globális felmelegedés és az ózonlyuk nem ismer országhatárokat.  A negatív hatások egyformán érintik a Föld összes lakosát: a legnagyobb CO2 kibocsátással rendelkező Kína és Egyesült Államok[2] lakóit ugyanúgy, mint az afrikai sivatagban autó és elektromos áram nélkül élő beduint vagy a környezettudatosságáról méltán híres Koppenhága környezettudatos lakóját.

Ráadásul a környezeti és társadalmi problémák nemcsak önmagukban léteznek, hanem egy bonyolult és összetett, „minden mindennel összefügg” rendszer elemei, melyek sokszor – egy laikus szemével – ellentmondásban vannak egymással. A klímaváltozás következtében például olvadnak az északi sarkköri jéghegyek, így hosszú távon a klímaváltozás a tengerszint emelkedéséhez és komplett szigetek eltűnéséhez vezet. Ugyanakkor az édesvízkészletek fogyása és bizonyos területek elsivatagosodása is a klímaváltozás eredménye. A lehetséges megoldások sem minden esetben kézenfekvőek azonban. A fogyasztás, sőt még inkább a pazarlás visszafogása minden esetben jelentős eredményekhez vezet, de a megújuló energiaforrások alkalmazása esetén már nem ennyire tiszta a kép. Például a bioetanol elterjedésével csökken az élelmiszer-előállításra használható termőföldek aránya, ami az élelmiszer árak emelkedéséhez és ily módon az éhínség további növekedéséhez vezet. (Ilyen szempontból a bioetanol használata a problémák megoldásában egyértelműen zsákutca, mégis sokan, sok helyen „reklámozzák” környezettudatossági megfontolások kapcsán.)

Sajnos ma még nem ismerjük a minden szempontból legjobb megoldást. Számos lehetőség és eszköz áll azonban már ma is rendelkezésre – akár a hétköznapi ember számára is –, melyekkel javíthatnunk a jelenlegi trendeken és ily módon akár mi magunk is hozzájárulhatunk egy fenntartható jövő kialakításához…

• Előző
• Tovább