Menu

2020. 05.02.Kedd – 8.ab - IRODALOM

Az előző alkalommal Babits Mihály Messze… messze című művét ismerhetted meg. Ellenőrizd a munkafüzetedben kapott feladatok megoldásait!

Megoldások:

Mf.: 51/ 1.a;

Név: Babits Mihály

Születési idő: 1883. november 26.   Születési hely: Szekszárd

Tanulmányok: Az elemi iskoláit Budapesten és Pécsett végezte. 1893 szeptemberétől a ciszterciek gimnáziumába járt Pécsett. Érettségi után a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-francia (az utóbbi helyett később latin) szakos hallgató lett.                                                  

Verseskötetek, regények, más művek:           

Levelek Iris koszorújából, Verseskötetei: Herceg, hátha megjön a tél is! Béke és háború közt, Recitatív, Nyugtalanság völgye, Sziget és tenger, Az Istenek halnak, az ember él, Versenyt az esztendőkkel! 

Regényei: A gólyakalifa, Timár Virgil fia, Kártyavár, Halálfiai, Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom                                                                                                       

Kedvenc időtöltés: olvasás, írás, fordítás

Ismerősök: Juhász Gyula, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Boncza Berta, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós, Tamási Áron, Tóth Árpád, Weöres Sándor

 52/2.a, b,

2. a) Milyen sorrendben keletkeztek az alkotások? Állítsd őket számozással sorrendbe! (Az első helyre a „legidősebbet” írd!)

 1. Az alföld        4. Új leoninusok          3. Messze… messze…            2.  A magyar Ugaron

b) Hasonlíts össze a felsoroltak közül két-két verset a hiányos mondatok kiegészítésével!

  • Míg Az alföld című vers műfaja tájleíró költemény, addig A magyar Ugaron című költemény műfaja dal.
  • Míg az Új leoninusok című vers hangulatát az idill jellemzi, addig a Messze… messze… című költemény elégikus hangulatú.

3. Húzd alá azokat a szavakat, amelyek igazzá teszik a Messze… messze… című versről szóló állításokat! 

a) A versben egy valós / képzeletbeli utazás képei rajzolódnak ki előttünk: nyolc / kilenc európai ország képeslapszerű, tökéletes tömörségű jellemzését olvashatjuk.

b) Az impresszionista stílus jegyei közül jól felismerhetők a versben a névszók / igék nélküli hosszú / rövid mondatok, amelyek szinte állóképszerűvé teszik a verset.

c) A „ködöt pipáló bús orom” kifejezés metafora / hasonlat / megszemélyesítés.

d) Az országok bemutatása között Franciaország / Lengyelország / Görögország nem szerepel a költeményben.

 53/ 5.a

5. a) Milyen nyelvi alakzatokat ismersz fel Babits Mihály verseinek részleteiben? (Egy-egy idézethez több számot is írhatsz.)

1. megszólítás     2. felkiáltás     3. kérdés     4. ismétlés     5. szótőismétlés     6. felsorolás            7. párhuzam        8. ellentét       9. fokozás   10. inverzió (szórendcsere)

A)    „Engem nem tudtak eloltani:
élek, és itt vagyok, itten!
Pedig nagy világ-szelek elé
emelted hős, vak, kicsi gyertyád -
mit akarsz velem, Isten?”

                         (Isten gyertyája)

2., 8., 6. 3.

    

B)    „Mégis, lelkem, szeressed hazámat!

Nem neked való az ür hidegje!

      Itt a glóbus, a meleg szigetke

      s lélekágya szent Európának.

      Soha el nem hagyhatod hazámat”.

                                             (Hazám!)

2., 8.

C)    „Boldog vagyok, mint senki más,
és mégis kedvem volna sírni,
mert jól tudom: virágnyilás:
egyszerből a sohába nyílni;
mert jól tudom már: gyöngylelet:
síkos a gyöngy, sebes a bánat,
mielőtt elvesztettelek
ó, édesem, sírok utánad.”

                             (Gyöngylelet)

8., 1., 4.

D)   „Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!
    Gyermekkoromban két fehér
  gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
    s úgy néztem a gyertyák közül,
  mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
    Tél közepén, Balázs-napon
  szemem pislogva csüggött az öreg papon,
    aki hozzád imádkozott”.

                                          (Balázsolás)

            1. 2.

E)    „Annyi év, annyi év:

      a szerelem tart-e még?

      Azt hiszem, kedvesem,

      ez már rég nem szerelem.

      A szerelem meggyujtott,

      meggyujtott és elfutott,

     itthagyott,

     itthagyott.”

    (A szökevény szerelem)

    4., 3., 6.

F)    „Ki mondja még hogy lassu az öregkor

       s lomhább ütemben él a vénhedő?

       Lám, ha kevés van már belőle, akkor

       fut legkajánabbúl a gyors idő.

       Fut, száll, suhan, fogy, itt a tavasz újra.”

                             (A meglódult naptár)

3., 6.

G)   „Mennyi munka maradt végezetlen!

     S a gyönyörök fája megszedetlen...”

                      (Ősz és tavasz között)

1.       

H)   „Búcsúznunk kell újra, kicsi ház,

      s egyre nehezebb a búcsuzás.

      Hányszor látlak, ki tudhatja, még?

      Hány nyarat fog adni még az ég?”

              (Búcsú a nyári laktól)

2.       

 

 

A mai alkalommal Ady Endre A föl-földobott kő versét olvasd el! Tk. 74. oldal. Olvasd el az alatta lévő elemzést is!

Írd fel címnek az írót és a címet, majd másold le az alábbi vázlatot a füzetedbe!

A vers a hazájához való sorsszerű kötődés. A hazaszeretet ereje azonosul a gravitációval. (ahogy a kő mindig visszahull a földre, a lírai alany úgy tér újra meg újra vissza hazájába).

A költő a magyarsását, hazája iránti hűségét, eltéphetetlen ragaszkodását vallja meg itt.

Másold ki az utolsó versszakot! Ügyelj a sorok tördelésére, az idézőjelre!

Oldd meg a munkafüzetben az 56. oldalon a 2. feladatot, az 57. oldalon az 5. feladatot!

Jó munkát kívánok!

 

Go to top