Sziasztok! A mai alkalommal megismerkedünk a vas szerkezetével, fizikai és kémiai tulajdonságaival, felhasználásával, előfordulásával, biológiai jelentőségével, valamint előállításával. Az eddigi vázlatokkal együtt kérem, hogy a mostanit is másoljátok be a füzetbe (ez már az 5. vázlat!), heti rendszerességgel tanuljátok az anyagot, oldjátok a munkafüzet feladatait, ugyanis 2 feladat vár rátok:

1. 04.26-án (hétfőn) 8:00-órától 2021.04.28-án (szerdán) 12:00-óráig Google Űrlap formájában egy kisebb számonkérés lesz a Kémia az iparban témakör eddig tanult anyagaiból! Figyelmesek legyetek, mert csak ebben az időszakban írhatjátok a tesztet!! Az alábbi linken tudjátok majd elérni és megírni a dolgozatot:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSeTZ4YCx897eeTBlpb89ueZ4ArHPJ9HDDk4PKeszEEw7oez5w/viewform?usp=sf_link

2. A másik feladat pedig az lesz, hogy legkésőbb 04.23-án (pénteken) 14:00-ig mindenki küldje el az e-mail címemre a mostani vázlatát lefényképezve vagy beszkennelve olvasható formában! Mielőtt elkülditek, nézzétek meg, hogy jól látható, olvasható legyen!!

Mind a 2 feladatra jegyet kaptok. Ugyanis az elküldött 5 vázlatért 5 db plusz pont jár, ami egy ötös érdemjegyet eredményez. Aki pedig nem vesz rész a dolgozat megírásában, vagy aki nem küldi el időben az olvasható vázlatot, az a diák sajnos elégtelen osztályzatot kap.

A vas (TK.48-51.old.)

1. Periódusos rendszerben elfoglalt helye:

a) VIII.B. mellékcsoportban található.

b) 4. sorban/periódusban helyezkedik el (4 db elektronhéjjal rendelkezik!)

c) 26-os rendszámú elem.

2. Elektronszerkezete:

a) Rendszáma: 26

b) Protonszáma: 26

c) Elektronok száma: 26

d) Tömegszáma: 56

e) Neutronok száma: 30 (56-26)

3. Oxidációs állapotai:

a) Fe²⁺ / Fe(II)

b) Fe³⁺ / Fe(III)

4. Fizikai tulajdonságai:

a) szürkésfehér színű (tiszta, elemi állapotban)

b) csillogó

c) kevéssé alakítható

d) rugalmatlan fém

e) nehézfém (sűrűsége alapján)

f) elektromosságot és a hőt közepesen vezeti

g) könnyen mágnesezhető

5. Kémiai tulajdonságai:

a) Fe (vas) + HCl (sósav) → FeCl₂ (vas(II)-klorid) zöld színű oldat + H₂ (hidrogén)

 

b) FeCl₂ (vas(II)-klorid) + Cl₂ → FeCl₃ (vas(III )-klorid) vörösesbarna színű

c) Erős oxidálószerek hatására mindig Fe₂O₃ keletkezik (Cl₂, O₂):

4 Fe + 3 O₂ → 2 Fe₂O₃ (vas(III)-oxid)

d) Rozsdásodás: - víz és az oxigén együttes hatására bekövetkező kémiai folyamat: a vas az oxigén hatására vas-oxiddá, víz hatására pedig vas-hidroxiddá alakulna. A kettő együttes jelenlétében rozsda keletkezik, melynek az összetétele: FeO(OH)-vas-oxid-hidroxid.

- rozsda: lukacsos szerkezetű, lazán borítja be a vas felületét, emiatt nem védi meg a vasat a további kémiai átalakulástól.

- a rozsdásodás nem áll meg a vas felületén, hanem fokozatosan egyre beljebb hatol, míg az egész tárgy tönkremegy.

- rozsdásodás elleni védelem: védőbevonatok (olaj, festék, műanyag) alkalmazása.

6. Előfordulása:

a) Meteoritokban (tiszta elemi vas)

b) Agyagban

7. Előállítása:

- Vasércekből (vasércek fajtáit lásd TK.49.old.kis táblázat)

8. Felhasználása: Ötvözeteit használják számos területen. Ilyen ötvözet:

a) öntöttvas (vas-szén ötvözet): acélgyártásra használják.

b) acél (vas-szén ötvözet): hidak, gépek, szerszámok, közlekedési eszközök, tartószerkezetek készítésére használják.

9. Biológiai jelentősége:

- a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin alkotórésze, amely az oxigénszállításban vesz részt.

- A-, B-, C-vitaminok csak vasvegyület jelenlétében fejtik ki hatásukat.

- felnőtt embernek naponta 5-10 mg vasvegyületre van szüksége.

- táplálékok, melyekben a legtöbb vasvegyület található: zöldségek, gyümölcsök, máj.

 

• Előző
• Tovább