A SZEM ÉS A LÁTÁS

Fizika 8.o

 

AZ EMBERI SZEM

A fény a pupillákon keresztül jut be a szembe.

A szemlencse domború optikai lencse. Anyaga rugalmas, alakját és fókusztávolságát (akaratunktól függetlenül) a sugártest izomzatával változtatjuk. Közeli tárgyakra nézve a lencse fókusztávolsága lecsökken, távoli tárgyakra nézve megnő. A szemlencse a szemgolyó hátsó falán lévő ideghártyán kicsinyített, fordított állású, valódi képet állít elő. Az agy feladata, hogy a fordított képet a talpára állítva lássuk.

A vakfoltnál kapcsolódik a retina a látóideghez. Ezen a ponton nem látunk. Ez a hiány nem okoz gondot, mert az agyunk kiegészíti a körülötte lévő és a másik szem által látott képpel.

A pupilla a fény erősségétől függően szűkebbre húzódik, vagy tágabbra nyílik, és így kevesebb vagy több fényt enged a szembe. Amikor sötétség vesz körül, vagy behunyod a szemed: a pupillád kitágul. Ha ezután hirtelen erős fény éri, akkor jól látható módon összeszűkül.

Az egészséges szem a képet az ideghártyára vetíti. A tárgy egyes pontjaiból kiindult fénysugarak pontosan itt metszik egymást.

Látáshibát az okoz, ha a szembe jutó fénysugarak nem az ideghártyán, hanem előtte vagy mögötte metszik egymást. Ilyenkor az ideghártyán látott kép életlen.

Rövidlátás

A rövidlátó ember messzire nem lát élesen. Látáshibáját az okozza, hogy a szemébe jutó fénysugarak nem az ideghártyán, hanem előtte metszik egymást, vagyis a fénysugarak túlságosan összetartók.

Távollátás

A távollátó ember közelre nem lát élesen. Látáshibáját az okozza, hogy a szembe érkező fénysugarak metszéspontja az ideghártya mögött van, vagyis a fénysugarak nem elég összetartók.

Színtévesztés

Az emberi szemben, a látóhártyában (retina) található két féle fényérzékelő sejt közül a „csapok” képesek a színeket felismerni, ezek a sárgafolt (macula lutea) területén helyezkednek el. Az ettől perifériásabban található „pálcikák” a szürkületi látásért felelősek, a fekete-fehér különböző árnyalatait ismerik fel. A különböző csapok három alapszín felismerésére képesek: vörös, zöld és kék. A különböző színárnyalatok felismerése e három alapszín keveréséből alakul ki. A tökéletes színlátáshoz a különböző színeket felismerő csapok megfelelő aránya és tökéletes működése szükséges.

Színtévesztés és színvakság alatt olyan öröklődő látászavart értünk, amikor a színérzékelő csapok valamelyike kevesebb, gyengébben működik, vagy teljesen hiányzik. Színlátási zavarokat okozhatnak különböző szembetegségek is, amelyek az idegsejteket, látópályát károsítják. Amennyiben valamelyik szín érzékelése csak csökken, színtévesztésről, ha teljesen kiesett, színvakságról beszélünk.

Vázlat írása a füzetbe, tk.83.o-85. o.-ig tanulni, mf. 33. o megoldani a feladatokat!

A mf. feladatait 04.28.-ra kérem, a FELADATOKRA a választ viszont 04.22.-re kérem mindenkitől!!

Feladatok

1. Milyen a domború tükörben látott kép?

……………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………………….....

2. A gyűjtőlencsét hol alkalmazzák?

………………………………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………………………

.

3. Milyen a szórólencse képalkotása?

………………………………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………………………………

4. Miben különbözik a gyűjtő – és szórólencse?

……………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………….

……………………………………………………………………………………………………………….

5. Ki használta először távcsövet a csillagok megfigyeléséhez, mit látott? ( 1, 2 példa)

• Előző
• Tovább