Menu

2019. május 11.

Május 11-én verőfényes napsütésben indultunk útnak Debrecen felé.

Első állomásunk a Muhi Emlékdomb volt, amely a Miskolc felé vezető 35-ös út mentén található. A tatárjárás során Muhi teljesen megsemmisült, majd a XIV. századi benépesítését követően újra elnéptelenedett. A közelében található szintén elpusztult Poga nevű falu a törökök kiűzését követően a XVIII. században újra benépesült, majd a falu 1928-ban a csata tiszteletére felvette a Muhi nevet. Az emlékhely egy mesterségesen emelt domb, rajta fakeresztekkel.

Itt néhány percre megálltunk, pár gondolatban megemlékeztünk a csatáról. Látogatásunkat fotókkal örökítettük meg.

Tovább indultunk eredeti célunk irányába. A gyerekek izgatottan, kíváncsian várták a debreceni megérkezést. Buszunk a Kossuth tér mellett állt meg, ahonnan megpillantottuk a Református Nagytemplomot. Mivel az eredeti programhoz képest késésben voltunk, először a Református Kollégium Múzeumába siettünk. A tárlatvezető már várt bennünket.

A Kollégium diákjainak – Kölcsey Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Ady, Endre, Móricz Zsigmond – életműve nem csak a debrecenieké.

A magyar nemzet történelmi emlékhelye azért lehetett ez a csodálatosan újjávarázsolt Múzeum, mert a Kollégium imaterme 1849 januárjában nemcsak fizikai értelemben fogadta be a Pestről menekülő kormányt és Országgyűlést: a diákság a szívében hordozta a reformkor eszméit, ezért válhatott Debrecen a „magyar szabadság őrvárosává”. Szakemberek szerint a Kollégiumé az ország talán legszebb egyházművészeti kiállítása, a „kicsiny fehér” református templomok minden színével és virágával, a bölcsőtől a koporsóig tartó életútjaink évente ismétlődő vagy soha vissza nem térő stációival, egyházi szertartásaival és ezek mélyebb értelmének magyarázatával.

A közel 600 ezer kötetes könyvtár, aminek csak töredékét láthattuk, a református egyházak között hazánk második legnagyobb könyvtára. A könyvtárat elhagyva, a Csokonai tiszteletére, berendezett kis múzeumszobát nézhettük meg. Az emlékszoba méretéből adódóan egyszerre csak 4-5 fő tartózkodhatott benn, s csodálhatta az ott lévő relikviákat.

A múzeum földszinti kiállító termeiben folytatódott a történelmi tárlatvezetés, majd a gyerekek kipróbálhatták, hogyan nyomtatták hajdanán a könyveket. A több száz éves nyomdagépet szinte mindenki kipróbálta. Hatalmas élmény volt ez számukra.

Go to top